A székely-ellenesség csak propaganda

A román sajtó politikai játéknak minősíti az uszítást.

Székelyföld státusának kérdését ki kellene szabadítani a propagandisták karmai közül, és őszinte párbeszéd témájává kellene tenni - állapítja meg hétfői kommentárjában az Adevarul.

A bukaresti napilap azzal kapcsolatosan közölt cikket, hogy a hétvégén Maroshévizen a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok magyarellenes gyűlésen vettek részt. Az Adevarul külön is közölt erről tárgyszerű tudósítást, amelyben úgy fogalmaz: az ott felszólaló román politikusok megannyi magyarellenes gondolattal tarkították beszédeiket, hogy elnyerjék a hallgatóság tetszését. A lap meglepőnek tartja, hogy Corneliu Vadim Tudorhoz, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) vezetőjéhez Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök is csatlakozott az autonómiát és a magyar nyelv hivatalossá tételét elutasító álláspontjával.

A tudósítás szerint Ponta azt mondta: pártja nem fog beleegyezni abba, hogy etnikai alapú autonómiát hozzanak létre az országban, és hogy a román nyelven kívül más nyelvet is hivatalossá nyilvánítsanak. Az Adevarul azt is megírta, hogy a maroshévizi összejövetelen olyan magas rangú szociáldemokrata politikusok is jelen voltak, mint Liviu Dragnea, Viorel Hrebenciuc vagy Titus Corlatean. Részt vett a gyűlésen Norica Nicolai, a liberális párt európai parlamenti képviselője is.

Ezzel kapcsolatosan külön kommentárt közölt a lap. Szerzője figyelemre méltónak tartja, hogy az "ifjú titán" Ponta Vadim Tudor oldalán hangoztatta dörgedelmes véleményét, mintha megtanulta volna Ion Iliescu volt szociáldemokrata államfőtől, mikor és hogyan kell hasznot húzni a PRM vezetőjének személyéből.

A kommentátor megállapítja: húsz esztendő telt el a véres marosvásárhelyi események óta, de a román és a magyar közösség továbbra is az egykori előítéletek foglya. Emlékeztet arra a sokszor hangoztatott legendára, miszerint a román nem kap kenyeret a boltban a magyarok által többségben lakott Székelyföldön. Ugyanakkor a székelyeket is hibáztatja, akik - mint írja - a hatóságokat inkább megszállóknak tekintik, semmint partnernek. A románok továbbra is gyanakodva nézik a magyarokat, utóbbiak viszont önkéntes elszigeteltségükben tetszelegnek, ami komplexusokat gerjeszt.

Victor Ponta azt mondta a hétvégi nagygyűlésen, hogy "Székelyföld nem létezik" - emlékeztet a szerző, aki ezzel szemben azt vallja, hogy ez a régió nagyon is létezik, megvannak a maga sajátosságai, mint ahogy Moldvának, Máramarosnak vagy a Bánságnak is. "Megéri-e vajon veszni hagyni Románia európai modell szerinti közigazgatási reformját csak azért, mert képtelenek vagyunk méltányos státust adni Székelyföldnek?" - teszi fel a kérdést.

Úgy véli: ezt a kérdést ki kellene szabadítani a propagandisták karmai közül, és őszinte párbeszéd témájává kellene tenni. Ennek eredményeként mindkét fél engedne valamit álláspontjából - véli a szerző, aki szerint ez közös érdek lenne, azt szolgálná, hogy a székelyek és a románok egyaránt otthon érezzék magukat Székelyföldön.